A hadijátékok évek óta viszonylag otthonosan mozognak a saját ökoszisztémájukban. A World of Tanks már régen megtalálta a formulát, ami a mai napig működik, hatalmas közösséggel és könnyen felismerhető identitással. Pontosan ezért meglepő, hogy a World of Tanks: HEAT nem egy hagyományos folytatás vagy egyszerű vizuális evolúció, hanem egy meglehetősen agresszív kísérlet arra, hogy a franchise-t a modern hőslövöldözős játékok birodalmába emelje. És igen, az Overwatch-csal, az Apex Legendsszel vagy akár néhány újabb Call of Duty móddal való összehasonlítások gyakorlatilag az első perctől kezdve felmerülnek.
Az ötlet papíron furcsán hangozhat. Különleges képességekkel rendelkező tankok, meghatározott szerepekkel rendelkező karakterek, gyorsabb meccsek, és sokkal árkádszerűbb hangulat, mint a klasszikus World of Tanksban. A furcsa az egészben, hogy sokkal jobban működik, mint amilyennek a bejelentéskor tűnt.
Ez nem forradalom a műfajban, és nem is a következő versenyjelenség, de meglepően szilárd kísérlet, amely képes ésszerű egyensúlyt teremteni a hozzáférhetőség, a látványosság és a taktikai mélység között.
Egy irányváltás
A HEAT első benyomása az, hogy a Wargaming tökéletesen megértette az új játékosok vonzásának egyik fő problémáját. Az eredeti World of Tanks továbbra is lenyűgöző játék azok számára, akik belejönnek a ritmusába, de lassú, igényes és barátságtalan az újoncokkal szemben.
A meccsek rövidebbek, a pályák úgy vannak kialakítva, hogy folyamatos interakciókat generáljanak, és az össztempó sokkal inkább egy modern lövöldözős játékra emlékeztet, mint egy könnyűpáncélos harci szimulátorra. A leállási idő gyakorlatilag nem létezik, és a képernyőn mindig történik valami.
Ez nem jelenti azt, hogy a stratégia eltűnt. A pozíciók kezelése, a fedezeti ügyletek használata és annak megértése, hogy mikor kell előrelépni vagy visszalépni, továbbra is fontos. A különbség az, hogy most minden sokkal gyorsabb ütemben történik.
Az eredmény egy sokkal közvetlenebb és látványosabb játék, bár elveszíti azt a személyiséget is, ami a hagyományos World of Tanks-et különlegessé tette.
Különböző ügynökök, némelyik jobb, némelyik rosszabb
A legnagyobb új funkció az Ügynökök. Mindegyikük egy adott szerepkörhöz tartozik, és egyedi képességekkel rendelkezik, amelyek jelentősen megváltoztatják a játékmenetet. Vannak védekező profilok, sebzésspecialisták, és olyan opciók, amelyek inkább a támogatásra vagy a területirányításra összpontosítanak.
A jó hír az, hogy ezek a képességek nem tűnnek egyszerű felszíni rétegnek, amit a tankok tetejére helyeznek.
A meccsek során érdekes helyzeteket teremtenek, kikényszerítik a csapatok koordinációját, és egy olyan taktikai dimenziót adnak a játéknak, ami az eredeti World of Tanksban soha nem volt meg. Néhány összecsapás végül a páncélos hadviselés és a futurisztikus hőslövöldözős játék keverékének tűnik, ami papíron nevetségesen hangzik, de a gyakorlatban tökéletesen működik.
A kevésbé pozitívum, hogy továbbra is vannak nyilvánvaló egyensúlyhiányok a karakterek között. Egyes ügynökök túlságosan sokoldalú eszközökkel rendelkeznek, míg mások sokkal inkább a csapat összetételére támaszkodnak a valódi hatékonyság érdekében.
Műszaki szilárdság
A Wargaming egy új, saját fejlesztésű technológiai alapokra építve fejlesztette ki a projektet, és ez különösen az akció folyékonyságában és az általános vizuális minőségben figyelemre méltó. A környezetek sokkal részletesebbek, a pusztító hatások látványosak, a robbanások pedig olyan súlyérzetet keltenek, amely tökéletesen illik a játék által kínált harcrendszerhez.
A tankok maradnak az igazi sztárok, és kiváló részletességgel alkották meg őket. Még ha a művészeti irányzat némi futurisztikusabb szabadságot is vesz, sosem veszítjük el a hatalmas és veszélyes gépek vezetésének érzését.
Továbbá a teljesítmény még a legkaotikusabb összecsapások során is meglehetősen stabilnak tűnik, ami különösen fontos egy olyan címben, ahol a lövedékek, képességek és robbanások folyamatosan repkednek a képernyőn. Nem egy grafikai csoda, ami újraértelmezi a generációt, de vizuálisan kidolgozott termék.
Ez még mindig egy tankos játék
Sok spin-off azért bukik meg, mert túlságosan igyekeznek lemásolni a jelenlegi trendeket, és végül elveszítik saját identitásukat. A háborús játékok vállalták ezt a kockázatot, de szerencsére nem lépték át a határt.
A különleges képességek alatt ott van a páncélzaton, a helyezkedésen és a terepolvasáson alapuló harcrendszer, amely közvetlenül kapcsolódik az eredeti franchise-hoz.
- A hatásoknak továbbra is súlyuk van.
- A rossz lefedettség rossz eredményeket jelent.
- Az önfelfedezés nem opció.
Még építés alatt áll.
Ami miatt a HEAT még mindig fejlesztés alatt áll, az a rendelkezésre álló tartalom mennyisége. A játék nyolc operátorral, tizenöt járművel, számos versenymóddal és néhány meglehetősen változatos pályával indul. Papíron ez nem rossz, különösen tekintve, hogy egy újonnan megjelent ingyenesen játszható címről van szó.
Az összkép órákon át szórakoztató, de még mindig nem éri el a műfajban elismert versenytársak által kínált változatosság szintjét. Egyértelmű, hogy a Wargaming az évadokon és frissítéseken keresztüli folyamatos növekedés modelljére fogad, így ez a probléma valószínűleg idővel enyhülni fog.
Egy másik szempont, amelyet érdemes némi óvatossággal megvizsgálni, a gazdasági modell. A wargaming egy „ingyenesen nyerhető” filozófiáról beszél, amely elsősorban kozmetikai tárgyakra, opcionális fejlődésre és csatabérletekre épül. Papíron ez ésszerűnek hangzik, és az első néhány órában nincsenek különösebben riasztó jelek, de a szolgáltatásként kínált játékok gyakran csak hónapokkal a megjelenés után fedik fel valódi szándékaikat.
Végső vélemény
A World of Tanks: HEAT-ben minden adott volt ahhoz, hogy egyike legyen azoknak a furcsa kísérleteknek, amiket senki sem kért, és amik néhány hónap után eltűnnek. Meglepő, hogy a Wargamingnek sikerült valami sokkal érdekesebbet alkotnia, mint amire számítottak.
A hős lövöldözős és a páncélos harcrendszer keveréke működik. A meccsek gyors tempójúak, az ágensrendszer valódi változatosságot kínál, a technikai részletek pedig nagyon jók. Ugyanakkor még mindig vannak nyilvánvaló egyensúlyhiányok, bizonyos fokú tartalomhiány és néhány ismeretlen tényező a jövőbeli monetizációval kapcsolatban.
Nem éri el a klasszikus World of Tanks mélységeit, és nem is határozza újra a többjátékos műfajt, de nem is törekszik rá. Célja, hogy a tankharc gyorsabb, könnyebben hozzáférhető és látványosabb változatát kínálja, és ebben a tekintetben elég jól sikerrel is jár.